Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszólások

2008.04.28
                                                 Született Beszólások   
 

 

Susan: Igen , aztán mandarinarccal közölte , hogy

"Tudod , Susan , a legtöbb férfi csöndes kétségbeesésben
éli életét".
Lynette: Könyörgök , mondd , hogy leütötted!
Susan: Nem. Azt feleltem: "Tényleg? És a legtöbb nő miben?
Zajos elégedettségben?"
 
Susan: Mondd , miért is harcoltam én a
gyermekfelügyeleti jogért?
Julie: Hogy kiszúrj apával.
Susan: Jah igen, persze.
 
Gabrielle: Oda kell menned kicsit korábban , hogy kettesben
legyél Mike-kal mielőtt az a kis dög odaér.
Susan: Ez jó ötlet. Edie öt negyvenötre megy majd , tehát a
mellei öt harmincra érkeznek , tehát én becélozom az öt órát.
 
Mrs. Huber: Susan! Tudott keríteni pár régi ruhát Edie-nek?
Nincs egy rendes ruhája.
Susan: Azt hittem szándékosan öltözik úgy.
 
Karl: A szívnek nem lehet parancsolni.
Susan: Hah! Az én szívem legszívesebben kinyírna , mégis
parancsolok neki.
 
Lynette: Rebegtetted a szempilládat? Tudod, anélkül hatástalan.
Susan: Drágám , rebegtettem mindent ,ami nincs levarrva , de
mondom , semmi hatás.
 
Julie: Évek óta egy pasi sem látott meztelenül.Kivéve a nőgyógyászt.
Susan: Ő meg nyugdíjba ment. Igyekszem nem személyes sértésnek
venni.
 
Susan: Ragaszkodom hozzá , hogy a kezem ügyében legyenek a 
holmijaim.
Mike: Milyen holmijaid?
Susan: Parfümök , illatos olajok... és ki akarom választani a 
ruhát amit majd letépsz rólam.
 
Edie: Ez totál öregasszonyos! Így nem fogják látni az alakomat!
Lynette: Ilyen vagy te , Edie. Mindig csak másokra gondolsz.
 
Lynette: Anyáinknak volt esze! Ők nem adtak mellénk dadát , 
vagy dugtak bölcsibe , mert tudták , hogy ha megteszik , akkor
rájövünk , hogy léteznek más nők is akik jobb anyák , mint ők.
 
Bree: Akarod , hogy szóljak az ikrek érdekében?
Lynette: Igen. Mrgmondhatod nekik , hogy milyen jól neveltek a fiúk.
Bree: Azt akarod , hogy hazudjak?
Lynette: Azt hittem , ez egyértelmű.
 
Bree: Mire célzol? Hogy az ikrek ölték meg Martha-t?
Lynette: Hát...Kinézem belőlük.
 
Bree:Úgy véltem , az a legkevesebb, hogy készítek valami tisztességes
reggelit , aminek örülhettek. Tudom , majd elveszi az eszeteket a gyász.
Paul: Igen , valóban.
Bree: Persze , ha majd kiürülnek , szükségem lesz a kosarakra.
 
Bree: Szia Danielle! Mi volt a suliban?
Danielle: Semmi különös.
Bree: Jó. Andrew hol tartja a marihuánát?
 
Rex: Mi itt pszichológiai szerepjátékot fogunk játszani , Bree ,
és egy olyan vicces szó , mint a "Boise" megtöri a varázst.
Valami komolyabb hangzású kéne.
Bree: Hmmm...Mondjuk Palesztina?
 
Rex: A szebbik porcelánunk , frissen vasalt szalvéta , virág a kertből...
Ezt a tálcát szerető kezek készítették.
Bree: Tégy meg egy szívességet! Ne téveszd össze az ösztönös 
pedantériámat a valódi érzelmekkel!
 
John: Szereted a férjedet?
Gabrielle: Persze.
John: Akkor miért vagyunk itt? Miért csináljuk ezt?
Gabrielle: Mert nem szeretnék egy szép nap arra ébredni ,hogy
főbe akarom lőni magam.
 
Gabrielle: Tudod , hogy unatkoztam ma? Ilyen közel álltam ahhoz , hogy
takarítani kezdjek.
 
Crowley atya: Gabrielle , az egyház álláspontja egyértelmű: ha halálos bűnt
követsz el és megbánás nélkül halsz meg , pokolra jutsz.
Gabrielle: De mókás ember maga! Szóval...ha meggyónok , akkor tiszta a lap , igaz?
 
Gabrielle: Jaj , annyira dühös vagyok Carlos-ra! Hogy jutott eszébe
rabszolgamunkában készült cuccokat importálni? Miért nem tudott sikkasztani ,
mint más bűnözők?!
 
Mike: Mondanom kellett volna , hogy steak-et eszünk. Nem ööö...vegetáriánus vagy
 ilyesmi?
Susan: Ó nem , nem. Edie vérbeli ragadozó.
 
Susan: Te nem tudod , miről beszélsz. Csak barátok.
Edie: Hmm... Gondolod? Hallottam , mikor mondták , hogy ma este kimennek a
Nyereg Tanyára. Mulatni....meg táncolni.
Susan: Barátok közt szokás az ilyesmi.
Edie: Uram Atyám! Kedvem lenne felképelni téged! 
 
Lynette: Mit tesz egy barát?...Telefonál , együtt érez , egy barát ... érdeklődik
a másik fájdalma iránt és ... meghallgatja.
Edie: Mi van , ha rendes akarsz lenni , de utálod mások rinyálását hallgatni?
Lynette: Akkor jó , ha tudsz blöffölni.
 
Mrs. Huber: Csak eszembe jutott az a mondás: " Aprólékot csinálok belőled!"
Aprólék! Eredetileg apróra vágott húst jelentett , tehát olyan , mintha azt
mondanánk.... " Apró darabokra hasítalak!"
 
Mike: Mi a franc van?
Susan: Jaj , Istenem! Annyira sajnálom! Azt hittem betörő van a házban!
Mike: És ezért levetkőztél?
 
Mike: Te mint csinálsz?
Susan: Kizártam magam pucéron! És aztán elestem! Amúgy hogy vagy?
Mike: Jól. Jól. Most értem haza. Egész nam elvoltam. Megkaptam az üzenetedet
és ööö....szívesen elmennék , ha még áll a meghívás.
Susan: Akkor randizunk.
Mike: Rendben. Felteszem.....nem kell kiöltözni. 
 
Rex: Válni akarok! Nem bírok ebben a tisztítószerreklámban élni....Elegem van
abból , hogy mindig olyan átkozottul tökéletes vagy. Afféle... műanyag feleség
gyöngysorral a nyakában és keverőlapáttal a kezében , aki olyanokat mond,
 hogy "Mi még tartozunk egy vacsorával Handersonéknak". Hová lett az a nő , akibe
beleszerettem? Aki odaégette a pirítóst , és dobozból itta a tejet , és nevetett?
Rá van szükségem. Nem erre a ...hideg, tökéletes izére , amivé lettél.
 
Bree: Egy kicsit félek , és arra gondoltam , nem aludnál-e nálam.
Rex: Van fegyvertartási engedélyed. Van vagy négy pisztolyod. Ha valaki
betörne , te védenél meg engem.
 
Lynette: Én nem mondom , hogy könyörögj . De néha igenis a sarkadra kell állnod.
Vedd észre a lehetőséget és ragadd meg! Egy nebántsvirágot senki sem tisztel.
Tom: Nem csak egyetlen vezetői stílus létezik. Az egyém csöndes , de....hatékony.
 
Carlos: Ha beszélnél Al Mason-nel ezen az izén , megemlíthetnéd mellesleg ,
hogy mennyi volt a nyakláncod.
Gabrielle: Ne tűzzem inkább a mellemre a számlát?
Carlos: Ő is közli majd , hogy mennyit fizetett a neje kabriójáért. Valahogy hozd
szóba!
Gabrielle: Ezt sehogy se tudom szóba hozni , Carlos!
Carlos: Miért nem? Donahue-ék estélyén , mikor mindenki a pénzügyekről beszélt ,
te módot találtál rá , hogy megemlítsd , hogy a fél Yankees-ze lefeküdtél.
 
Carlos: Ez meg ki? Most nézd meg , hogy fogdossa! Szerinted ezzel a pasassal van
 viszonya?
Juanita: Carlos , ne légy ostoba! Amiatt , akivel nyilvános helyen locsog , nem kell
aggódnod.
Carlos: Amiatt kell , akivel nem locsog? Most mit csináljak? Verjek össze minden
szomszédot? 
 
Paul: Lehetek őszinte?
Susan: Persze!
Paul: Teszek rá, hogy mi volt az indoka . Lehet , hogy maga alatt volt. Lehet , hogy
unatkozott. Nem számít. Mary Alice magára hagyta a férjét és a fiát , és ezt 
sosem bocsátom meg neki.
 
Susan: Mi történt a száddal?
Paul: Túl sokat kérdeztem!
 
Gabrielle: Nem csípem , ha más lányokkal randizol.
John: Én meg nem csípem , hogy férjed van. Muszáj lenyelnünk a békát.
 
Gabrielle: Ahogy öreganyám mondta volt : " Merev faroknak nincs lelkiismerete."
Lynette: A löttyedtek sem túl erkölcsösek.
 
Julie: Úgy érted , mint például apa csaja , aki mindig vigyorog meg szépeket mond ,
közben meg egy liba?
Susan: Nem szeretem ezt a szót , Julie. De igen , a példa kiváló.
 
Susan: A maga helyében nem ennék abból.
Mike: Miért?
Susan: Én csináltam! Higgyen nekem!
 
Bree: Intézhetnénk kíméletesen is. Elmondhatnánk ... kávé és sütemény mellett.
Lynette: Ja , az mókás volna. " Paul , a nejed valami sötét titok miatt végzett
magával. Még egy krémest?"
 
Lynette: Egy 85 fős céget vezettem , és most nem tudok megbírkózni
három kiskölyökkel anélkül , hogy leszedálnám őket? Alíg érzem magam bénának.
 
Gabrielle: Én nem az a fajta nő vagyok , akinek rés van a szívében , amit csak egy
 gyerekkel lehet betömni. Nagyon is tetszik az életem. Nagyon kielégítő.
Juanita: Bocsássanak meg a menyemnek. Nagyon kielégült.
 
Tom: A magántanulók nagykorukban jobban teljesítenek.
Lynette: Meg se érik a nagykorukat , ha egész nap nekem kell velük lennem.
Dugjuk vissza őket a hasamba és érleljük még egy kicsit.
Tom: Benne lennél?
 
Andrew: Anya , ez nem fog összejönni. Nem mondok le a kocsimról.
Bree: Ez bölcs döntés. Lehet , hogy kénytelen leszel abban aludni.
 
Edie: Látszik , hogy nincs rajtam bugyi?
Gabrielle: Igen.
Edie: Jó!
 
Bree: Én vagyok az anyja , az én testemben növekedett.
Rex: A méhedben csövezett hónapokig még a nyolcvanas években. Azóta én is
éppúgy megszerettem , mint te.
 
Edie: Nézze , Felicia. Teljesen normális kiborulni , ha egy szerettünk eltűnik.
Feicia: Szerettünk? Ó , Edie! Egyvalamit tisztázzunk. Én utáltam Martha-t.
Egy rohadt kis dög volt , és aznap , amikor feldobta a talpát ez a világ jobb hely lett.
 
Gabrielle: És szerinted nem?
Susan: Ó , nem! Kutya baja! Végül is Mrs. Huber-ről van szó! Elpusztíthatatlan , 
mint a csótány!
 
Lynette: Emlékszem , beszélgettünk  mielőtt eltűnt.
Susan: Igen? És mit mondott?
Lynette : Hát.....igazából ordított , hogy miért nem viszem már be a kukát.
Bree: Hiányozni fog.
 
Rex: Lenyúltad az aspeni üdülőt , és még én vagyok a bosszúálló? Menj már! Alig
fogod használni.
Bree: Alig? Inkább soha! 
Rex: Jó , ha kiköltözöm gyorskaját fogok zabálni a porcelánodból. Igen! 
Pizzát , oldalast.....
 
Mrs. McCluskey: Ezek a kölykök már azzal is jobban jártak volna , ha farkasok
nevelik őket! Legalább tisztábbak lennének.
 
Edie: Ez az egyetlen jó , amit az első férjemről mondhatok: megtanított blöffölni.
Lynette: Pókerezett?
Edie: Neeeem. Ócska volt az ágyban. Sok orgazmust kellett tettetnem.
 
Mike: Nem hiheted , hogy egy hidegvérű gyilkos vagyok!
Susan: Hát persze. Nem is hiszem. De azt se hittem , hogy Karl faképnél hagy 
vagy hogy Mary Alice főbe lövi magát. Lássuk be , Mike! A vakhit nem az erősségem.
 
Carlos: Ha esélyem lett volna megúszni a sittet...
Gabrielle: Laoszi fegyenceket dolgoztattál kétcentes órabérért! Nem gondolod , 
hogy megérdemelsz egy kis büntit?
 
Zach: Én igazából még sosem voltam Mrs. Huber házában.
Felicia: Hát , nem sokat vesztettél. Ez ...... az a hely , ahol a jó ízlés meghal. 
 
Lynette: Próbálkozhatott volna szobafogsággal is , vagy elég lett volna , ha....
megfenyegeti , hogy ki fog kapni.
Tom: Igen....mert az nálunk is marhára beválik.
 
Sophie: Tim pedig az én vendégem , és akkor megy haza , amikor én mondom.
Susan: Ha öt percen belül nem tűnik  el , én odamegyek , és megmondom neki ,
hogy hány éves vagy.
 
John: Mi más választásod van? Ha csak vissza nem viszed a cipőt.....
Gabrielle: Visszavinni a cipőt? Ilyen hisztis kisfiúkkal nem tárgyalok!