Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Idézetek

2008.04.29
  • Mary Alice: Susan szembekerült az ellenséggel, és az illető egy lotyó volt.
  • Rex: (miután közölte Bree-vel, hogy el akar válni tőle) Beszélhetnénk arról, amit mondtam?
    Bree: Ha azt hiszed, hogy egy olyan helyen beszélem meg a házasságom felbomlását, ahol a mosdóra az van kiírva hogy "Csajok" és "Pasik", akkor nagyon tévedsz.
  • Julie: Naná, hogy akarsz járni vele! Valld be! Mióta nem feküdtél már le senkivel?
    (Susan kezében megáll a ceruza, és hátranéz Julie-ra)
    Julie: Haragszol, hogy megkérdeztem?
    Susan: Csak próbálom felidézni.
  • John: Tudod, mit nem értek?
    Gabrielle: Mit?
    John: Hogy miért mentél hozzá Mr. Solishoz.
    Gabrielle: Hát... Azt ígérte, hogy megad mindent, amire vágyom.
    John: És megadta?
    Gabrielle: Igen.
    John: Akkor miért nem vagy boldog?
    Gabrielle: Kiderült, hogy nem jó dolgokra vágytam.
    John: Na, és... szereted?
    Gabrielle: Persze.
    John: De akkor miért vagyunk itt? Miért csináljuk ezt?
    Gabrielle: Mert nem szeretnék egy szép nap arra ébredni, hogy főbe akarom lőni magam.
  • Susan: Óh, Mary Alice, mit tettél?
  • Lynette: (a fiaihoz) Ma viselkedni fogtok. Nem hagyom, hogy leégessetek az egész szomszédság előtt, és hogy tudjátok, hogy mennyire komolyan gondolom...
    (elővesz egy darab papírt)
    Preston Scavo: Az meg mi?
    Lynette: A Télapó mobilszáma.
    Porter Scavo: Honnan szerezted meg?
    Lynette: Ismerek valakit, aki ismer valakit – az ismer egy manót. És ha bármelyikőtök is balhézik, én felhívom a Télapót, és megmondom neki, hogy zoknit kértek karácsonyra. Megkockáztatjátok?
  • Rex: Nem hiszem el, hogy meg akartál ölni.
    Bree: Nos, igen, engem is szörnyen bánt.
  • Rex: Hagymát tettél a salátámba?
    Bree: Nem, az kizárt!
    (visszanéz a salátáspultra)
    Bree: Jaj, ne!
  • Danielle Van De Kamp: Miért nem ehetünk soha normális levest? Mondjuk, szárazbab vagy hagymalevest!
    Bree: Először is, apád nem ehet hagymát, halálosan allergiás rá. Az ajánlatodat pedig méltatni se kívánom.
  • Narrátor(Mary Alice):"Egy év telt el az öngyilkosságom óta, és sok minden megváltozott a Lila Akác közben. Új virágok, új házak és új szomszédok jöttek. Olyanok, akik mellett bárki szíves-örömest ellakna.